Rossz lehelet: az étrendben keresendő okok

szerző: Cs. K., fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos frissítve:

A rossz lehelet megelőzésének legjobb módja az étrend és a megfelelő szájhigiénia kombinációja. A táplálkozási szokások összetett módon befolyásolják leheletünket.

Az esetek többségében nem mutatható ki sem fogászati, sem belgyógyászati ok a kellemetlen panasz mögött, azonban a táplálkozási szokások könnyen okozhatnak rosz leheletet. Amennyiben betartja a fogászati higénia alapjait és nem azonosítható a szájszagot okozó betegség, a rossz lehelet (halitózis) oka az étrend leggyakrabban az étrend. Ez magában foglalhatja a szájszagot okozó ételek fogyasztását, vagy éppen a friss lehelethez szükséges élelmiszerek hiányát, emellett a diéta velejárója is lehet.

Rossz leheletet okozó ételek

Fokhagyma és hagyma – A rossz szájszagért leginkább a fokhagyma és a vöröshagyma felelős, ha ételekről van szó. Ennek oka, hogy a hagymában és fokhagymában található kénvegyület (pl. allil-metil-szulfid) nemcsak a szájban fejti ki hatását, hanem felszívódás után a véráramba kerül, majd a tüdőn keresztül a kilégzéssel érezhetővé válik. Ez a magyrázat arra, hogy a fogmosás és szájöblítés nem szünteti meg a fokhagyma és a vöröshagyma szagát, hanem a tüdőn keresztül továbbra is érezhető a leheletben.

Alkohol – Az alkoholtartalmú italok az oxidáció során kellemetlen szagúvá válnak, továbbá kedvező körülményeket biztosítanak a szájban lévő baktériumoknak. Emellett a száj nyálkahártyáját szárító hatásuk is van, a nyáltermelés csökkenése pedig lehetővé teszi a kellemetlen szagokért felelős baktériumok elszaporodását.

Kávé - A kávéfogyasztás több úton is hozzájárul a rosz lehelethez. Más, tipikusan kellemetlen szagú ételekhez hasonlóan kis mennyiségben kénvegyületeket tartalmaz, továbbá az alkoholhoz hasonlóan hozzájárul a szájszárazsághoz. Emellett összefüggésbe hozható a refluxbetegséggel, a gyomortartalom visszaáramlása ugyancsak oka lehet a rossz leheletnek.

Tejtermékek, húsfélék - A fehérjetartalmú élelmiszerek lebontása már a szájüregben megkezdődik, ez normális élettani folyamat. A feldolgozás során azonban melléktermékként kellemetlen szagú aminosavak is felszabadulnak, rossz leheletet okozva.

Bármilyen étel vagy ital okozhat rossz szájszagot, ha sokáig van a szájban, ezért az étkezések utáni fogmosás és nyelvtisztítás segít a jó lehelet visszaszerzésében.

Táplálkozással összefüggő egyéb okok

Fogszuvasodás - A rossz lehelet egyik gyakori szájüregi oka a fogszuvasodás. Minden olyan élelmiszer gyakori fogyasztása, amely elősegíti a szuvasodást, egyúttal a rossz lehelet okának is tekinthető. Elsősorban a magas cukortartalmú ételek arányának csökkentésével tehetünk a folyamat elkerüléséért.

Reflux - Refluxbetegségben a gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcső irányába, gyakoribbá válik a böfögés, ez közvetlenül jelentkezik kellemetlenné lehelet formájában. A gyomortartalom savas kémhatása miatt a reflux elősegíti a fogzománc károsodását és a fogszuvasodást, a fogágybetegségeket, továbbá a torok és a száj fertőzéseit, amely közvetve szintén rossz leheletet okoz. A refluxra hajlamos személyeknél ajánlott a reflux diéta követése: a panaszokat okozó ételek (pl. citrusfélék), a túlzott fűszerezés kerülése, a kávé- és alkoholfogyasztás mérséklése, továbbá az egyszeri nagy mennyiségű étkezés.

Ketózis - Az alacsony szénhidráttartalmú diétát folytatók szervezet zsírt égethetnek el energiáért. Ez a folyamat valóban csökkenti a testsúlyt, azonban túlzott ketontermeléshez, acetonos lehelethez vezet. A ketózis természetes élettani folyamat, csak a rossz leheletet elnyomó módszerekkel, vagy a fogyókúra felfüggesztésével szüntethető meg.

Kevés víz fogyasztása – A víz segít kimosni a szájából az élelmiszer darabokat, melyek a baktériumokat táplálják. A vízivás segíti a nyáltermelést, mely egyfajta állandó tisztítószerként működik, oldja a kellemetlen szagú étel- és italmaradékokat. Amennyiben nem iszunk eleget, az fokozza a rossz leheletet.

Ételek és italok, melyek jót tesznek a leheletének

Cukormentes rágógumi – A rágógumi eltávolítja a fogakról, az ínyről és a nyelvről, az odarakódott élelmiszerdarabokat és elhalt sejteket, és elősegíti a nyáltermelést. A xylitollal (xilit, nyírfacukor, xilóz) édesített cukormentes rágógumi rendkívül hatékony a rossz lehelet elleni küzdelemben, mert gátolja a szájban élő baktériumok szaporodását. A legjobb hatás érdekében étkezés után, legalább öt percig rágjon rágógumit.

Zöldségek és gyümölcsök – A C-vitaminban gazdag ételek kedvezőtlen környezetet hoznak létre a szájban lévő baktériumok számára. Nyersen fogyasztva még hatékonyabbak a rossz lehelet elleni küzdelemben, mivel mechanikus csiszoló hatásával segít eltávolítani a fogközökbe szorult élelmiszerdarabokat.

Probiotikus joghurt – Japán kutatók megállapították, hogy a cukormentes, probiotikumos joghurt naponta kétszeri fogyasztása, hat héten át jelentősen csökkenti a rossz leheletet azáltal, hogy csökkenti a rossz szagokat okozó szulfid vegyületeket. A joghurt emellett kiváló D-vitamin forrás, mely segít csökkenteni a száj baktériumok számát.

Fűszerek és fűszernövények – A petrezselyem klorofillt tartalmaz, melynek szagtalanító hatása van a szájban. Egyéb leheletjavító fűszerek a szegfűszeg, ánizs és az édeskömény. Hatásuk többnyire csak a rossz leheletet elnyomó tulajdonságuknak köszönhető, nem szüntetik meg a szájszagot vagy az azt kiváltó okot.

A leggyakoribb fogápolási tévhitek

"Az erős dörzsölés a hatékony", "a rossz fogak örökletesek", "étkezés után azonnal fogat kell mosni".
Gyakori tévhitek a fogápolásrólk

(WEBBeteg - Cs. K., fordító, Forrás: Health.com, WebMD; Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.